Dan mađarske filozofije – Fenomenologija i društvo

Pozivamo vas da prisustvujete konferenciji Mađarska filozofija danas – Fenomenologija i društvo, koja će se održati 20. maja, na Institutu za filozofiju i društvenu teoriju.

Konferenciju organizuju Institut za filozofiju i društvenu teoriju i Centar za etiku, pravo i primenjenu filozofiju (CELAP).

Predavanja će biti na srpskom i mađarskom jeziku uz konsekutivni prevod. (Prevodioci Alpar Lošonc i Mark Lošonc) 

Otkad postoji fenomenologija postoje i kritike na njen račun prema kojima ona ne može da uspostavi nikakav kontakt sa društvenom stvarnošću. Savremenici prvih decenija razvoja fenomenologije, od Leo Štrausa do Ernsta Bloha, zatim od Hane Arent do Erika Fegelina su kritički konstatovali da je reč o teoriji intimne, usamljene svesti ili o ontologiji isuviše apstraktnog Dasein-a kojima se ne može zahvatiti kompleksnost političkog, ekonomskog ili pravnog polja. Međutim, već i filozofija samog Huserla se može tumačiti kao opovrgavanje te teze, a njegovi verni ili jeretički sledbenici se ni ne mogu zamisliti bez tematizacije sfere zajedničkosti. Prema tome, veza koju podrazumeva naziv „Fenomenologija i društvo” nije samorazumljiva, ali nije ni nemoguća .

Fenomenologija je jedna od najbogatijih struja u mađarskoj filozofskoj tradiciji. Fenomenologija ne samo što je nastala u Austrougarskoj monarhiji, već su i u pogledu njenih korena bila od velikog značaja filozofska dostignuća dotične teritorije, dovoljno je misliti samo na Brentana i Meinonga. Ta činjenica se ispoljila i u razvoju mađarske filozofije u kojoj je fenomenologija od njenog nastanka imala određujuću ulogu. Mladi Lukač je u tzv. hajdelberškoj filozofiji umetnosti izgradio fenomenološku estetiku, Vilmoš Silaši je preuzeo filozofsku katedru u Frajburgu nakon Huserla i Hajdegera, a vodeći filozofi te epohe su se – od Antala Šica do Akoša Paulera – redovno bavili pitanjima fenomenologije. U 21. veku nije preterano govoriti o renesansi fenomenologije u Mađarskoj, što između ostalog pokazuje i radMađarskog fenomenološkog udruženja (sajt: www.fenomenologia.hu). Može se reći da je fenomenologija ponovo postala jedna od najvažnijih mađarskih filozofskih struja.

Beogradska konferencija „Mađarska filozofija danas – Fenomenologija i društvo“ predstavlja saradnju filozofa iz Mađarske i Srbije, a gostovanje mađarskih filozofa se sutradan nastavlja u Novom Sadu na mađarskom jeziku, u Izdavačkoj kući „Forum“. 

9:00 Žolt Bagi: Fenomenologija i filozofija društva. Fenomenološka zajednica
9:50  Petar Bojanić: Mi (WirWirsein): O uslovima institucionalnog delovanja kod Heideggera
10:40 pauza

11: 00 Alpar Lošonc: Neprekidna i izlomljena intersubjektivnost: filozofija društva Merlo-Pontija i Sartra

11: 50 Ivan Radenković: Limit ideologije i kritička fenomenologija Mikel Difrena
12: 40 pauza
14: 00 Adam Takač: Intersubjektivnost, društveni svet i objektivacija – da li je reč o jednosmernom fenomenološkom odnosu?

14: 50 Mark Lošonc: Hiperfenomenologija robe
15: 40 Henrik Farkaš: Predrasuda, represija, otpor
16: 30 PAUZA
16: 50 Tamaš Pavlovič
Teološki preokret francuske fenomenologije i ideja beskonačnog kod Dekarta

17:40 Sanja Todorović: Odnos logike i vremena u (ranom) Deridinom tumačenju Huserla

 „A magyar filozófia napja – Fenomenológia és társadalom“


Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet
ul. Kraljice Natalije 45., Belgrád

Tisztelettel meghívjuk Önöket „A magyar filozófia napja – Fenomenológia és társadalom“ elnevezésű konferenciánkra, amely a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet és az Etikai, Jogi és Alkalmazott Filozófiai Központ szervezésében kerül megrendezésre.

A konferencia kétnyelvű lesz, az előadásokat konszekutív fordítás kíséri. (Fordítók: Losoncz Alpár és Losoncz Márk)

 

„A magyar filozófia ma – Fenomenológia és társadalom”

Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet / Etikai, Jogi és Alkalmazott Filozófiai Központ

hétfő, május 20.

Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet, I. emelet
ul. Kraljice Natalije 45., Belgrád  

Amióta létezik a fenomenológia, azóta léteznek a vele szembeni ellenvetések, amelyek szerint képtelen kapcsolatot tartani a társadalmi valósággal. A fenomenológia fejlődése első évtizedeinek kritikus kortársai azt állapították meg, Leo Strausstól Ernst Blochig, Hannah Arendtől Eric Voegelinig, hogy az intim, magányos tudat elméletéről van szó, vagy a túlontúl absztrakt Dasein ontológiájáról, amellyekkel képtelenség megragadni a politikai, a gazdasági és a jogi mező komplexitását. Azonban már Husserl filozófiáját is lehet e tézis cáfolataként értelmezni, Husserl hűséges vagy eretnek követői pedig egyenesen elképzelhetetlenek a közös szférájának tematizációja nélkül. Tehát az a kapcsolat, amelyet a „Fenomenológia és társadalom” feltételez, nem magától értetődő, de nem is lehetetlen.

A fenomenológia a magyar filozófiai tradíció egyik leggazdagabb áramlata. A fenomenológia nem csupán az Osztrák-Magyar Monarchiában jött létre, hanem a gyökereit tekintve is rendkívüli jelentősége volt e térség filozófiai teljesítményeinek, elegendő csak Brentanóra vagy Meinongra gondolni. Ez a tény megnyilvánult a magyar filozófia fejlődésében is, amelyben a fenomenológia a létrejötte óta meghatározó szerepet töltött be. Az ifjú Lukács ún. heidelbergi művészetfilozófiájában egy fenomenológiai esztétikát épített ki, Husserl és Heidegger után a freiburgi filozófiai katedrát Szilasi Vilmos vette át, ezen korszak filozófusai pedig – Schütz Antaltól Pauler Ákosig – rendszeresen foglalkoztak fenomenológiai kérdésekkel. A 21. században nem túlzás a fenomenológia reneszánszáról beszélni Magyarországon, ezt a Magyar Fenomenológiai Egyesület (honlap: www.fenomenologia.hu) munkája jól mutatja. Azt mondhatjuk, hogy a fenomenológia ismét az egyik legfontosabb a filozófiai irányzatok között.

A begrádi „A magyar filozófia ma – Fenomenológia és társadalom” elnevezésű konferencia magyarországi és szerbiai filozófusok együttműködésének eredménye, a magyar filozófusok vendégszereplése pedig másnap is folytatódik Újvidéken, magyar nyelven, a Forum Könyvkiadó Intézetben.

9:00 Bagi Zsolt: Fenomenológia és társadalomfilozófia. A fenomenológiai közösség
9:50  Petar Bojanić: Mi (WirWirsein): Az intézményi cselekvés feltételeiről Heideggernél
10:40 szünet

11: 00 Losoncz Alpár: Töretlen és megszakított interszubjektivitás: Merleau-Ponty és Sartre társadalomfilozófiája

11: 50 Ivan Radenković: Az ideológia korlátja és Mikel Dufrenne kritikai fenomenológiája
12: 40 szünet
14: 00 Takács Ádám: Interszubjektivitás, társadalmi világ és objektiváció: egy egyirányú fenomenológiai viszony?

14: 50 Losoncz Márk: Az áru hiperfenomenológiája
15: 40 Farkas Henrik: Előítélet, elnyomás, ellenállás
16: 30 szünet
16: 50 Pavlovits Tamás: A francia fenomenológia teológiai fordulata és a végtelen ideája Descartes-nál

17:40 Sanja Todorović: A logika és az idő viszony a korai Derrida Husserl-értelmezésében

APSTRAKTI I BIOGRAFIJE